Friday, February 11, 2011

A magyar, aki az első Tibeti-Angol szótárt írta

File:Kőrösi Csoma Sándor.jpg

Zangla olyan messze van Thimphutól, ahol most vagyok, mint Budapest Brüsszeltől: 1387 km. Csak köztük van a Himalája. Itt, ebben a közel 4000m magasan fekvő tibeti palota-erődben töltötte 1823-24 telét Kőrösi Csoma Sándor egy apró, fűtetlen szobában. Hogy mivel? Itt kezdte összeállítani a világ első Tibeti-Angol szótárát és tudományos igényű tibeti nyelvtankönyvét. Az épület, ahol 16 hónapot töltött, jelenleg romos állapotban van és egy lelkes magyar csapat igyekszik felújítani. A következő szöveg az ő blogjukról származik:

Kőrösi Csoma Sándor a magyar történelem legkevésbé szokványos hőse, aki úgy vált kutatók és világjárók példaképévé, hogy közben a közelébe sem került annak, amire egész életét feltette. A magyarok őshazáját kereste ugyanis, hogy tisztázza történelmünk egyik vitatott kérdését. Be akarta bizonyítani, hogy népünk nem finnugor gyökerekkel bír, hanem a hunokkal rokon, és a mai Nyugat-Kínában élő ujguroktól ered.


Ehhez képest a tibeti nyelv és kultúra megismerésében alkotott nagyot, amivel a világ kultúrája lett gazdagabb, rövidtávon pedig az angol gyarmatbirodalom profitált belőle. Összeállította a világ első tibeti-angol szótárát, és a tibeti irodalom és vallási iratok tanulmányozásával lerakta egy új tudományág, a tibetisztika alapjait.
Kőrösi Csoma mégsem egy Forrest Gump-féle hős, akit véletlenek sorozata és saját naivitása tett kiemelkedővé. A XIX. századi magyar utazó éppen azzal tűnt ki, hogy ösztönösen ráérzett, hol használhatja ki rendkívüli képességeit, majd a célt, még ha részmunkának tekintette is azt, tudatosságával, állhatatosságával elérte.


Az utókor rajongásához hozzájárult, hogy kiemelkedő szellemi képességei mellett legendásak voltak fizikai adottságai is. Húsz nyelven beszélt, tanárként és kutatóként is elismert volt, miközben gyalog bejárta a Himaláját, ahol a legzordabb körülmények közt élt és dolgozott.

Csoma fantasztikus életéről és szobájáról ITT olvashatsz tovább.

Ha támogatni szeretnéd a felújítási munkát, úgy, hogy a neved megörökítsék, kattints IDE

To learn about Alexandre Csoma de Kőrös, the Hungarian who spoke 20 languages and completed the first Tibetan-English dictionary after having walked from Europe to Tibet and spent 16 months in a small unheated room in a fort-monastery in Zangla in 1823-24, please click HERE.

To learn about the group of dedicated Hungarians attempting to renovate Csoma's Room, please click HERE.

Ahol Csoma szobája volt (van). Csoma's room.

Wednesday, February 9, 2011

Snapshots with people I met in Thimphu and Paro

 
Two Bhutans meet: monks and Coca-Cola consumers.
Thimphu's main road, sunshine

Going to the weekend market

Going to the market, slowly

Traditional and modern clothes, Thimphu

Men near the weekend market.

They wanted me to take a picture
He may have played football against me.


I bought vegetables here.

Buyers at the weekend market.

Chili vendor.

Balancing.


Woman with Mani Lhakhor, hand held prayer wheel, in Paro.

Man with a prayer wheel in  Paro.
On the way from Drukgyel Dzong to Paro. They said this horse kicks.

Three little happy monks with two legs. Magic !

Everyone has a mobile phone.

Leaving the Dzong in Paro.


Tuesday, February 8, 2011

Cseh Tamás Bhutánban


Ezt a különleges képet egy olvasóm küldte. A kép valamikor a 70-es években készült, amikor Cseh Tamás titokan Bhutánban turnézott. A képet valószínüleg Bereményi készítette és eddig valamilyen fiókban kallódott. Nagyon örülök, hogy előkerült és bemutathatom. Sajnos arról nem tudok, hogy a helyi közönség hogyan fogadta Antoine-t és Désirét.

Egy azonban biztos:  rájuk is hatott a bhutáni bruttó boldogság, amit ez az idézet is jól bizonyít Cseh Tamás honlapján:

-- 2002-ben egy szép napon (Antoine) búcsút vett családjától, beült akkortájt legmodernebb típusú gépkocsijába, és - mert szenvedélye volt a vadászat - vaddisznóra indult. Akkor érte a vég, Szépalma és Bakonybél között. Társaitól elszakadva valamely csalitos tájrészlet felé igyekezett fegyverével, amikor nyakszirten találta egy eltévedt lövedék. Utolsó szavai - állítólag - a következők voltak: "Én a magam részéről a hetvenes években voltam a legboldogabb." --

Sunday, February 6, 2011

What links a Buddhist monastery to an American university?

In 1907 John Claude White, a British political officer, visited Bhutan to attend the coronation ceremony of the king. During his stay, White took several pictures in the country including one of Drukgyel Dzong (dzong = fort-monastery) located 14 km from Paro city towards the Tibetan border. This photo later became famous worldwide when it was issued in the US National Geographic magazine in April 1914.

"I hope it will not be my last visit, as I look forward to meeting Sir Ugyen and his sister again, as well as all the Bhutan officials, and to revisit the country in which I have spent so many pleasant months." - said White, but it was in fact to be his last visit.

Reading the National Geographic magazine, Kathleen Worrell, the dean's wife got the idea of copying Bhutanese architecture when constructing new buildings for the University of Texas at El Paso, US. New university buildings were needed due to a devastating fire. Influenced by Ms. Worrell and her husband, the architect indeed took the distinctive style of the dzongs as a good example in his plans. However, there were two Bhutanese specialities he more likely didn't follow : complete lack of plans and nails when constructing a dzong.

In 1951, a fire started by a butter lamp destroyed Drukgyel Dzong which is still in ruins today. Yesterday, I had the chance to visit the beautiful place from where I could see the snow-covered 7314m Jhomolhari peak, Bhutan's most sacred mountain.

If you arrive in Paro airport you are greeted by Bhutan's five kings. The black and white picture of the first king, Ugyen Wangchuck, was actually taken by Mr. White. Then, you can stop for a second lamenting about fires destroying buildings; globalization and the power of the media; and funny similarities in names : see Paro vs. Paso.



Drukgyel Dzong as showed in the National Geographic in 1914

Drukgyel Dzong today


Year 1907
Year 2011

University of Texas at El Paso in 1919

The University today

 The five kings of Bhutan. The left photo of Ugyen Wangchuck was taken by Mr. White.

Losar Tashi Delek ! Happy New Bhutanese Year !

 http://1.bp.blogspot.com/_-69qt893LmU/TU_ROKvs6xI/AAAAAAAAAqU/MBYuQQxiQJA/s1600/Female-Iron-Rabbit-colour-72.jpg

The Female Iron Rabbit Year has just begun here ! Bhutanese call the new year celebration Losar and say 'Losar Tashi Delek' which more or less means Happy New Year. It is celebrated at home with the family rather than publicly like in other countries - at least in Thimphu. The only thing I could notice in the streets, apart from the closed shops, were men (why not women ?!) playing traditional archery and local game of dart (khuru).

I also had the honor to visit my local colleague's home in the morning of 3rd February. I joined them and their friends in eating and drinking simple traditional food and drinks. They also invited me to stay for lunch, but an unfortunate shortage of water in the building spoiled our plan. Never mind, the Iron Rabbit shall bring luck, peace and happiness to your home, too.

On the same day I went to the impressive National Memorial Chorten (stupa) in the city where people traditionally circumambulate the building in clockwise direction. I joined the very diverse group of people with great interest and what seemed to be a strange thing to do at the first place just turned out to be a great mind-freeing exercise during my one hour walking around and around and around and around and around ... 

Deserted Thimphu in the morning of 3rd Feb

Losar breakfast at my colleague's home

Women praying at the National Memorial Chorten built in 1974

Urban pigeons get multiplied as the city grows

The target is 150 metres away !!! Watch your step. You can also become target if you get too close.